Az Európai Unióban nem a kormányok ellenőrzik a médiát, hanem fordítva

„Mi a véleménye a jelenlegi német-magyar kapcsolatokról, különösen Merkel kancellár hivatali idejével összehasonlítva. Milyen változások történtek a két ország viszonyában a mostani közlekedésilámpa-koalíció kormányzása óta?
A német-magyar kapcsolatok az országaink közötti nagyon hosszú barátságon alapulnak, ezek a kapcsolatok továbbra is széles alapokon nyugszanak. Ezek nem csak kormányközi kapcsolatok, hanem oktatási intézmények közötti kapcsolatok, testvérvárosi, vállalati együttműködések, személyes barátságok, amelyek évek alatt alakultak ki. Nagyon sok területen nagyon sok szereplővel működünk együtt. A német-magyar kapcsolatokat nem lehet kormányzati ciklusok szerint értékelni, vagy egyes kormánykoalíciókhoz kötni. Az országok közötti kapcsolatok a geopolitikai fejleményekkel és az aktuális témákkal a háttérben is mindig tovább fejlődnek. Jelenleg egy sor vitás téma van Magyarország és Németország között, de Magyarország és más EU-partnerek között is, amelyekről beszélnünk kell. Azokat pontokat, amelyek miatt jelenleg aggódunk, más tagállamok is kritizálják. Ezekkel a témákkal kapcsolatban kiterjedt vita folyik EU-szinten. Az EU-Bizottság az EU-tagállamok többségének támogatásával elindította azt az eljárást, amelynek célja, hogy megerősítse a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció-ellenes harcot és a média szabadságát.

Az elmúlt hetek eseményeiből kiindulva felismerhető-e irányváltás a magyar külpolitikában? Arra gondolok, hogy Szijjártó Péter járt Stockholmban, Orbán Viktor elutazik Kijevbe, gondolhatunk a »kézilabda diplomácia« esetére, vagy arra, hogy Magyarország szó nélkül megszavazta a 10. szankciós csomagot?
Azt látjuk, hogy Magyarország világosan elítélte az orosz agressziót. Az is nagyon pozitív dolog, amit Magyarország bilaterálisan tesz Ukrajna támogatásáért. Igen, Magyarország megszavazta a 10. szankciós csomagot, mint ahogy az előző kilencet is. Amit problémásnak tartunk, az az, hogy a magyar kormány utólag mindig elhatárolódik ezektől a döntésektől és intézkedésektől. Például a Brüsszel és a Magyarország által is megszavazott szankciók elleni plakátkampányra gondolok. Ilyen értelemben látok bizonyos ellentmondást, és ez ugyanúgy érvényes Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálási folyamatára is. Természetesen kiváló dolog, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter ebben a helyzetben, amikor Svédország és Finnország NATO-csatlakozása áll előttünk, ami remélhetőleg nemsokára meg is történik, kapcsolatba lép a partnerekkel. Megfigyeltük azonban, hogy a Magyar Országgyűlés hónapok óta halogatja a ratifikálást és mindig újabb okokat talál erre, amelyeket mi nem tartunk helytállónak.

2024 második felében Magyarország veszi át a soros EU-elnökséget. Ez nagyon fontos időszak lesz, mert ekkor alakul meg a Bizottság is. Mit vár Ön és Németország a magyar elnökségtől?
Szorosan együttműködünk majd ebben a magyar kormánnyal, mind Varga Judit igazságügyi miniszterrel, mind Kovács Zoltánnal, aki a logisztikáért felel majd. A témákat majd a magyar kormány határozza meg a trió-elnökséggel folytatott párbeszéd során. Azt hiszem, hogy ezekben az időkben nem könnyű az EU-elnökség, mert természetesen néhány dolog, amit az ember korábban tervezett, nagyon rövid időn belül dugába dőlhet a nemzetközi színtéren történő, változó fejlemények miatt. Ilyen szempontból szükség van minden EU-elnökségnél a rugalmasságra és reagálóképesség meglétére. Szoros kapcsolatban maradunk a magyar kormánnyal, és hisszük, hogy megtaláljuk majd a közös súlyponti témákat.”

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

***

***

***